1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. úgy fordít, mozdít valamit, hogy részei között hézag támad (, és a mögötte levő tér, dolog hozzáférhetővé válik). ▸ ajtót, kaput nyit valakinek valaki előtt ▸ ajtót, kaput nyit valaminek valami előtt | ▸ nyitva | ▸ nyitva tartja a szemét a fülét ▸ háza nyitva áll valaki előtt | <zár, lakat> bezártságát megszünteti. ez a kulcs (nem) nyitja a fiókot. | tn vmely helyiség ajtaját kinyitja. a fürdőszobába nyitott; ▸ valakire nyit | tn könyvet vmelyik lapjánál felnyit. éppen a képre nyitott.

2. <boltot, intézményt stb. > tevékenységének megkezdésével a közönség számára hozzáférhetővé tesz. már nyitják a pénztárt. | tn valami így a közönség rendelkezésére kezd állni. a bolt két órakor nyit; ▸ nyitva tartás | <munkahelyet, intézményt stb. > létesít. orvosi rendelőt nyit.

3. <rést, lyukat, hézagot> létrehoz valamin. | ▸ utat nyit

4. tn kissé nép <növény> virágzani kezd. már nyit az orgona.

5. (t. n. is ) szőlő a szőlőtőkékről lehúzza a téli takaróként ráhúzott földet.

6. <rendsz. kif-ekben:> megkezd, megindít valamit. a táncot házigazdánk nyitotta. | ▸ tüzet nyit | tn sp ját <sakkmérkőzést, kártyajátékot> az első lépéssel, ill. az első lap hívásával megkezd. piros alsóval nyitott. | sajtó megkezdődik vele valami. új korszakot nyit. | tn sajtó kezdeményez, kapcsolatot keres valamilyen irányban v. valaki(k) felé. | ritk <lehetőséget> ad, biztosít. módot nyit valakinek valamire. | ▸ folyószámlát nyit

[↔nyílik ]

1. építmény, jármű, bútor stb. falán a be- és kijutást lehetővé tevő nyílás, ill. az ennek elzárására való, nyitható-csukható fa- v. fémszerkezet, szárny. | <kif-ekben, átvitt értelemben is:> ▸ nincs előtte zárt ajtó ▸ szélesre tárja az ajtót valaki előtt ▸ ajtót mutat valakinek ▸ ajtót sem nyit rá ▸ nyitott, zárt ajtókra talál ▸ zárt ajtók mögött ▸ olyan kövér, hogy alig fér be be sem fér az ajtón

2. a vhova való bejutás lehetősége. itt nincs ajtó akárki számára. | <kif-ekben, átvitt értelemben is:> ▸ -t tár valakinek, valaminek ▸ nyitva hagy magának egy ajtót ▸ ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon ▸ ajtóstul rohan ront a házba

[ fgr tőből]

a többes szám jele.

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.